Zombi Inváziós Elmélet II.

Folytatom a nemrégiben elkezdett témát, ugyanis eléggé foglalkoztat a dolog, és nem állom meg, hogy ne írjam le. Nos tehát... Ennek az egész zombi inváziós dolognak lassan kiforr egy forgatókönyve a fejemben.
Elméletem szerint bizton állítom, hogy egy ilyen esemény bekövetkeztekor, nem a lények és a velük való harcunk lenne a legnagyobb probléma. Nem! Első körben mindenképp a pánikkal kellene megbirkóznunk, majd pedig az emberi természettel. Gondolok itt a fosztogatásokra, a kegyetlenkedésekre, az önzőségre...Valószínűleg egy azonnali népvándorlás törne ki, amelyből szinte lehetetlen lenne kiszűrni a fertőzötteket. Hiszen, aki nem alakul át azonnal, szinte biztos, hogy maga is menekülni próbálna. Ilyen az életösztön.
Mindenesetre, ha ezen túl vagyunk, és nem használ semmilyen katonai beavatkozás, és a filmekben olyan sokat megjelenített forgatókönyv valósul meg mely szerint mindössze túlélők egy apró - ám egyre bővülő - csoportja küzd meg a kórral, akkor milyen teendők lennének elsődlegesek?
A nagyjátékfilmekben leginkább a vándorlást tartják célra vezetőnek ahol autókonvojokba tömörülve mennek az emberek, városról városra. Vannak sorozatok, ahol a felemás megoldás él, néha vándorolnak, néha megpróbálnak letelepedni. Olvastam egy könyvet, ahol a legtöbb helyen a zombi apokalipszis során várakba, erődökbe, barikádok mögé vagy épp szigeteken húzták meg magukat.
Természetesen egy apokalipszist kicsit messzebbről kell néznünk nekünk is. Nagyon sokat számít a földrajzi helyzetünk. A szigetek csak félmegoldások. Ugyanis ha a drága élőholt barátaink valóban gond nélkül mozognak a víz alatt, akkor bármelyik pillanatban több százan jelenhetnek meg a partokon. Ráadásul itt a menekülő útvonal is eléggé korlátozott.
Amerikában a nagyvárosok túlzsúfoltsága miatt - ugyanígy a keleti országokban - valamint a házak jellege miatt nem lenne sok esélyünk. Szerintem mindenképpen Európa lenne a legalkalmasabb a dologra. Itt vannak megfelelő házak, hiszen még a lakóházaink erős téglából épültek, kevés az igazán nagy város, rengeteg erőd és vár van szerte szét, sőt még a magas hegyek között is akadnak nehezen megközelíthető, fagyos területeken elhelyezkedő kastélyok. Én mindenképp egy ilyet vennék célba. Természetesen első körben egy nem túl nagy létszámú, csendes csapattal.
Afrikát és a sarkköröket csak végső esetben keresném fel, hiszen az élelemforrásuk véges, pláne ha több száz embert kell életben tartanunk. Társadalmi formának itt mindenképp a hierarchikus diktatúrát ajánlanám. Egy vezető (választott) és sok kisebb titulus akik egy tanács tagjai. Lehet ez egy család, vagy egy baráti körből kialakult vezetőség is. A lényeg ilyen helyzetben a bizalom.  

Arra hogy a választott helyemen hogyan élnék túl és miként rendezkednék be, a következő részben fogok értekezni.