Kávé és egészség
A kávé egészségre gyakorolt hatásai
Amint azt az olvasóim tudják, nagy mennyiségű kávét fogyasztok. A barátaim és ismerőseim is tudják és mostanában sokan fel is hívták a figyelmemet arra, hogy nem biztos, hogy jó ha ennyi koffein kerül a szervezetembe. Megfogott a gondolat ezért kutakodtam egy kicsit az interneten és találtam is róla bőven anyagot. Igyekszem csak a lényeget összefoglalni.
Az elmúlt évtizedekben több kutatás jutott arra az eredményre,hogy a kávé káros az egészségre, és növeli a halálozás kockázatát.
Amikor az eddigi legnagyobb létszámú, több mint 400 ezer ember bevonásával készült kutatásnak csupán az életkori adatait vették figyelembe, megerősítette ezt az állítást: azaz adott korcsoporton belül a kávéfogyasztók halálozási kockázata nagyobb volt, mint a nem kávézóké.Ha azonban az életmódfaktorokat is figyelembe vették, a kávé egészen más színben tűnt fel. A dohányzással, az alkoholfogyasztási szokásokkal, a mozgásmennyiséggel, a testtömegindexszel és más faktorokkal korrigált adatok alapján ugyanis az a trend bontakozott ki, hogy a kávéfogyasztók tovább élnek, mint a nem kávézók. Az eredmények szerint tehát aki egészségesen él, és csak a kávé a szenvedélye, az tovább él, mint az ugyanolyan egészséges, de kávét nem fogyasztó társai. Ráadásul egy bizonyos pontig minél több kávét ittak az egészséges életmódot folytató kávézók, annál tovább éltek. A vizsgálat szerint a napi kettő vagy több csésze kávét fogyasztó, egészséges életmódot folytató férfiak halálozási kockázata 10, az egy pohárral fogyasztóké pedig 6 százalékkal volt alacsonyabb a nem kávézó, de egészséges emberekéhez viszonyítva. A nőknél még nagyobb volt a nyereség: 15 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázatuk a naponta legalább két kávét fogyasztóknak.
Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozin-kötő helyeit, így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami megmagyarázza a koffein fejfájás-csillapító hatását, széles körű gyógyszeripari felhasználását is.
Egyszersmind azonban számon kell tartani a vele járó negatív hatásokat is. A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, ezzel együtt ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét, és vízhajtó hatása is van. Érdekes megfigyelés, hogy a koffein a dohányosok szervezetében hamarabb lebomlik, ezért rájuk nem hat olyan intenzíven.
Étel/ital Koffein mg/100 ml
kávé (amerikai, hosszú) 40-80
presszókávé 50-175
instant kávé (elkészítve) 30-50
tea 15-20
csokoládé (tej) 20-30
energiaitalok 12-80
Egészséges életmód mellett négy kávé az optimális:
Négy presszókávé elfogyasztása körülbelül 300 mg koffeinbevitelnek felel meg, az egészséges kávéfogyasztásnak itthon ez az ajánlott felső korlátja.
A koffeint általában nem önmagában visszük be a szervezetbe. Kávé, energiaital, csokoládé formájában fogyasztjuk, aminek az a hátránya, hogy egyidejűleg sok más, esetleg káros, egészségtelen anyagot is elfogyasztunk. Számos kutatás témája a koffein szervezetre gyakorolt negatív hatása, de mikor ezt halljuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy alapvetően nem a koffein jelenti a tényleges rizikót, hanem csak összefüggésben van a valódi kockázati tényezővel.
Ugyanakkor a fiatalabbaknál, és azok esetében, akik rendszeresen nem fogyasztanak koffeint, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás. A különböző élénkítő italok a koffein mellett - az ízesítéstől függően - egyéb összetevőket (például cukrot, tejszínt stb.) is tartalmazhatnak, amit szintén figyelembe kell venni a fogyasztásnál, hiszen befolyásolják a testtömeg alakulását, és ezzel összefüggésben az egészséget.
Néhány tanulmány arra utal, hogy a kávéfogyasztásnak akár védő hatása is lehet egyes rákfajták (például májrákok) kifejlődésére nézve. Állatkísérletekben a pörkölt kávébabban található klorogénsav, illetve kávésav, valamint ferulasav rákellenes hatást mutatott. Bár a folyamat pontos háttere egyelőre még nem ismert, egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak az előbb említetten kívül többek között a 2. típusú cukorbetegséggel, a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. Mindez azonban valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotórészekhez köthető, mivel a pozitív hatás a koffeines és koffeinmentes kávét fogyasztók körében egyaránt megfigyelhető volt.
Szóval igyunk minél több kávét, de éljünk egészségesen! :)